Bemutatkozik a
Kék bolygó alapítvány
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt Áder János köztársasági elnök hozta létre abból az összegből, amit a Magyarországról kivándorolt, és Manchesterben 2013-ban elhunyt Balázs Miklós elektormérnök hagyományozott a hivatalban lévő köztársasági elnökre azzal, hogy fordítsa a pénzt a magyarok javára.
NEM MINDEGY, MILYEN NYOMOT HAGYUNK!
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány a megoldásokat keresi.
Szavak helyett
tettek
Az alapítványt a tenni akarás és az a felismerés hívta életre, hogy be kell látnunk: évtizedek óta „csak” tárgyalunk, egyeztetünk a klímaváltozás veszélyeiről. Huszonöt éve látjuk az egyre borúsabb jövőt jósoló előrejelzéseket, azonban huszonöt éve nem találjuk a megoldást arra a dilemmára, hogy miközben száz év alatt a Föld népessége három és félszeresére nőtt, az energiafelhasználásunk több mint megtízszereződött.
Majd helyett
most
Párizsban, 2015-ben végre megszületett a politikai megállapodás, hogy a hőmérséklet-emelkedést két Celsius-fok alatt tartsuk. Azóta négy esztendő telt el. Ha a legutóbbi kibocsátási adatokat nézzük, azt kell mondanunk: a párizsi klímamegállapodás bajban van. A szándék megvolt, de azt tettek nem követték.
Mások helyett
mi
Közös feladatunk csak akkor lehet sikeres, ha partnerei, támogatói, szervezői, valamint segítői lehetünk minden olyan kezdeményezésnek, programnak és szervezetnek, amely Magyarország és a Kárpát-medence fenntarthatósági prioritásait helyezi előtérbe.
HISZÜNK A BOLYGÓNKBAN ÉS A
KÖZÖSSÉG EREJÉBEN

Áder János
Drámai változásoknak vagyunk tanúi és elszenvedői, éljünk a világ bármely tájékán: aszályok és erdőtüzek, viharok és áradások, szennyezett vizek és járványok, pusztuló termőtalaj és savasodó óceánok, rohamosan olvadó jégtakaró és emelkedő tengerszint. Mindez az emberi tevékenység következménye. Ha nem változtatunk, az évszázad végén – bő két emberöltő múlva – már nem lesz visszaút: a Föld jelentős része lakhatatlanná válik. Többet mutat

Martonyi János
A 21. században a legfontosabb üzenet, hogy minden ember felelős minden emberért. Egyetemesen kell hát gondolkodnunk, nincsenek egymástól elszigetelt, lokális rendszerek és szabályok. És mégis az életünk lokálisan zajlik, a leghatékonyabban cselekedni lokálisan tudunk. A veszélyek – és a lehetőségek – azóta többszörösükre nőttek. Ugyanígy a felelősségünk, globálisan és lokálisan egyaránt. Ezért jött létre a Kék Bolygó Alapítvány.

Martonyi János

VIZI E. SZILVESZTER
„Sine praeteritis futura nulla”, múlt nélkül nincs jövő – mondja a latin közmondás. Az a világ, amelyet öröklünk és amelyet építünk, az nemcsak a jelenünket, de a jövőnket is befolyásolni fogja. Ezért korunk emberének hallatlan nagy a felelőssége abban, hogy hogyan változtatja meg a világot. Az általunk átépített földnek, amelyet örökül kapnak utódaink, szolgálnia kell földünk lakosságát.

SZŰCS GÁBOR
Úgy vélem, hogy a Föld Charta nyilatkozat felhívása még sohasem volt ennyire aktuális: „A közös sors a történelemben korábban soha nem tapasztalt módon arra szólít bennünket, hogy új kezdetekre törekedjünk. (…) Legyen olyan időszak a mienk, amelyre úgy emlékeznek majd, mint amelyben újjáéled az élet megbecsülése, erős elhatározás születik a fenntarthatóság elérésére, felgyorsul az igazságosságért és a békéért folytatott küzdelem, és örömmel ünneplik az életet.”* Többet mutat
*Ferenc pápa „Áldott légy” enciklikája 121. oldal 207., kiadó: Szent István Társulat, 2015.

SZŰCS GÁBOR

Csepreghy Nándor
Megfigyeltem: mindig a jövőben reménykedünk. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványnál megtanultam, hogy a jövő pedig bennünk reménykedik. Ezért az Alapítvánnyal támogatói szeretnénk lenni minden olyan kezdeményezésnek, amely felhívja a figyelmet a természeti értékeink nagyszerűségére, ugyanakkor pusztulására is; illetve partnerei azoknak a programoknak és szervezeteknek, amelyek válaszokat keresnek és adnak a környezeti, klímavédelmi és fenntarthatósági kihívásokra. Többet mutat